Fejléc!

Sziasztok!

Alice-től kaptam egy új fejlécet és megígérte nekem mindig segít a design-ben.

Remélem nem bánjátok és örültök neki!

Puszi:

Esme

7. fejezet

7. fejezet: Az első feladatok

Sziasztok! Itt a hetedik feji! Remélem tetszeni fog nektek! Kissé sokat vártatok rá, de remélem megérte! Puszi: Esme

/Riley szemszöge/

Riley van még néhány fontos feladatod az újszülöttekkel kapcsolatban.- suttogta Victoria a fülembe. Ölelkezve álltunk. Ő folytatta.

- Ezt még neked sem mondtam el, mert még nem volt rá szükséged. Amelyik vámpír kilép, a napfényre az elég a napfényben, és ha ezt egy ember megpillantja a vámpírtitoknak vége. Ezt nem engedheted meg a vámpírseregnek, hogy leleplezzék a vámpírokat. - mondta.

- Megteszek mindent, hogy a vámpírsereg a legkisebb feltűnést keltse! – súgtam neki. Fogadalmamat egy csókkal koronázta meg.

- Velem pedig csak néha találkozhatsz, amikor a sereg összes tagja éppen vadászik, vagy éppen kóborol. Nagyon sajnálom Riley hogy nem sokat lehetünk együtt, de ha a harcot megnyerjük, soha többé nem kell elszakadnunk egymástól.- mondta szomorúan ám szenvedélyesen.

- Ígérem hamar találkozni fogunk és öröke együtt leszünk.- ígértem neki. Felcsillant Victoria szeme:

- Remélem így lesz.- mondta.

Az átváltozóban lévő emberek éppen most lettek vámpírok. Victoria megcsókolt és sietve elment.

Most már a vámpírok az én felelősségeim. Az első, aki felébredt félve felkelt a földről és körbenézett. Valószínűleg szokatlan volt neki a tökéletes látás. Rám nézett azután a mellette heverő két emberre. Borzalom futott át arcán. A másik két vámpír épp akkor „ébredt” fel. Mindkettőjük arcán ugyanaz volt leolvasható, mint az előző arcon.

-Sziasztok! Én Riley vagyok. Tudom, hogy szörnyű volt nektek ez a két nap, de mindhárman vámpírok lettetek. - vártam hogyan reagálnak, de nem szóltak egy szót sem. Így hát folytattam:

Egy hadsereget szervezek, hogy életben maradhassunk. Ezért ti voltatok a legalkalmasabbak erre.

- Hogy hívnak benneteket?- kérdeztem. Ha ez így megy tovább nem lesz valami könnyű sereget szervezni. Szemük élénkvörös volt. Gondolom azért szomjasak voltak, mert szemük egyre feketedett.

- Engem Shelly-nek.- mondta a szőke lány. Kezét közben a torkának szorította.

-Riley, mit tettél velem a torkom iszonyatosan szúr, és nem tudok mit tenni ellene.- folytatta még mindig Shelly.

- Shelly semmi baj nem lesz, csak uralkodod, kell magadon. De mindjárt megyünk, vadászni amint alkonyodik. –mondtam neki.

- És a többieket hogy hívják? –kérdeztem.

- Én Adam vagyok! –mondta a másik. Gondolom felbátorodott Shelly példáján.

A többiek is bemutatkoztak Steve és Dougnak hívták őket. Három férfi és egy nő volt eddig a seregben. Remélem, Victoria hamarosan hoz további embereket. Mire kiszedtem belőlük a nevüket elkezdett alkonyodni.

- Ideje vadászni! –mondtam nekik.

Shelly kissé összerezzent a hallatán, de azért mindenki örült neki hogy csillapíthatja a tüzet a torkában.

Kimentünk vadászatra. A sikátorokban söpredékre kell vadászni, amit már nekik is elmondtam. Remélem, tudják magukat türtőztetni.

/Shelly szemszöge/

Ez volt életem első vadászata. Riley semmit nem mondott csak azt, hogy söpredéket kell megölni, mert az nem feltűnő. Utánoztam Riley-t. Felmásztunk az épület tetejére. Minden mozdulat olyan könnyen ment. Mikor felértünk, mély levegőt vettem, beszívtam az alattunk lévő emberek belsejében áramló vér illatát. Nem ők voltak az egyedüli emberek a környéken, de ők voltak legközelebb. Rávetettük magunkat az emberekre.

***

Miután végeztünk az emberkel testüket a tengerszorosba dobtuk. Riley azt mondta esténként azt csinálunk, amit akarunk, de nappal jöjjünk ide vissza. Eleget tettünk a kérésének. Megismerkedtem Adam-el, Steve-vel és Doug-gal. Ekkor azonban Riley elment felállt és elment. Azt mondta, hogy az átváltoztatójához megy. Mi nem igazán foglalkoztunk vele.

Sziasztok! Megint kaptam egy díjat! Nagyon köszönöm Bettynek! :)

Szabályok:
1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte!
2. A logót ki kell tennem a blogomba!
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam!
4. Írnom kell magamról hét dolgot!
5. Tovább kell adnom a díjat másik hét blogtársamnak!
6. Be kell linkelnem Őket!
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról!

1.Nagyon szépen köszönöm Bettynek a díjat és hogy gondolt rám!

2.Kint van!

3. http://betty-fullmoon.blogspot.com/

4.

1.Szeretem az állatokat. Nekem is van egy papagájom és egy macskám.

2.Szeretem, a kakaót minden reggel iszok belőle egy csuporral. :)

3.Szeretek olvasni és persze történeteket írni.

4.Imádok táncolni (főleg Hip-Hop-ot).

5.Szeretem a Twilight saga filmzenéket, egyébként zenei ízlésem 2 percenként változik.

6.Szeretek barátnőimmel lenni. :)

7. Kedvenc évszakom a nyár. :)

5.

1.Bella.: http://danceofthemarionette.blogspot.com/

2.Alice Carror: http://www.rajongas.blogspot.com/

3. Vicky11: http://beyondtheocean-vicky11.blogspot.com/

4.Brigi: http://titkokarnyekaban.blogspot.com/

5.Rami: http://haujnapkelbyrami.blogspot.com//

6.Sehike: http://sehikealkonyat.blogspot.com/

7. Waneeey: http://robstenloveisagame.blogspot.com/

6. Kész!

7.Mindjárt kész!

Díj!

Sziasztok. :)

Megint kaptam egy díjat és nagyon hálás vagyok érte. :)
Nagyon szépen köszönöm Klaudyá-nak aki gondolt rám. :):)
Kaptam Klaudyá-tól: http://www.stories-of-the-volturi.blogspot.com/
5 embernek kell tovább küldenem és 5 dolgot kell leírnom magamról. :):)

Rólam:

1.Nagyon szeretem az állatokat. Kedvencem a papagáj és a macska. Nekem is van belőlük egy-egy. :):)

2.Gyűjtöm a Twilight-es dolgokat.(pl.: Tollak, tolltartó, kitűző, poszter, képeslap):)

3.Szeretek kirándulni, nyaralni. Ebben az évben a Balatonra megyünk. :)

4.Kedvenc könyvem a Twilight Saga de emellett olvastam a Harry Potter összes kötetét és sok egyéb könyvet kiolvastam.

5.Nagyon szeretek úszni. A helyi strandra sokszor kijárok.

Akiknek küldöm:

Bells: http://www.teliholdtwilight.blogspot.com/

Alice: http://www.holdfogyatkozas-alice.blogspot.com/

Betty: http://betty-fullmoon.blogspot.com/

Lilimooo: http://vampires-ever.blogspot.com/

Crystal: http://thehellcrystal.blogspot.com/

Puszi: Esme

Ízelítő

Itt az első ízelítő!:)

/Riley/

- Megteszek mindent, hogy a vámpírsereg a legkisebb feltűnést keltse! – súgtam neki. Fogadalmamat egy csókkal koronázta meg.

- Velem pedig csak néha találkozhatsz, amikor a sereg összes tagja éppen vadászik, vagy éppen kóborol. Nagyon sajnálom Riley hogy nem sokat lehetünk együtt, de ha a harcot megnyerjük, soha többé nem kell elszakadnunk egymástól.

Remélem felkeltette kissé az érdeklődéseteket!:) Ezután mindig lesz néhány mindat egy-egy érdekes rész előtt. A következő rész még nem tudom pontosan mikor lesz kész de szerdáig biztosan. Attól függ mennyi időm lesz írogatni! Azért sietek vele!:)Puszi: Esme

Ajándék

Sziasztok!

Nagyon jól esett hogy ketten is gondoltak rám a díjakkal, 14 rendszeres olvasóm van, meg is gyógyultam.:)

Arra gondoltam hogy kérhettek tőlem valamit bármit.

Pl:

-dupla feji

-ízelítő

-kétnaponta 1 feji

Ilyenekre gondoltam de persze ha van egyedi ötletetek nyugodtan írjátok meg és megpróbálom megvalósitani.

Komiban kérhettek.

Puszi: Esme

6.fejezet

6. fejezet: A hadsereg emberei

Még egyszer köszönöm a díjat Bellsnek és Klaudyá-nak.:)

Nekik ajánlom a fejit!:)

Elég sokat kellett rá várni és kissé rövid lett de remélem azért tetszeni fog!

/Riley szemszöge/

Szeretlek Riley!- mondta Victoria. Én teljes mértékben hittem neki, hiszen mi másért változtatott volna át? Miért kért volna fel a vezetésre? Csakis azért mert megtetszettem neki. Hihetetlen volt, de igaz.

- Én is szeretlek Victoria!- ekkor megcsókolt és én viszonoztam. Ezután megölelt.

- Látom nagyon jól választottam vezetőt! –mondta. A dicséretei a legjobban estek.

- A fiatal vámpírok amilyen még te most vagy, még fékezhetetlenek. De a te önuralmad jobb, mint amit eddig láttam. De akik miatt felelős leszel azok mindig szomjasak és pusztítóak lesznek. Ezért a felettük való döntést is a kezedbe adom. Ha valamelyikkel túl sok gond van, akkor azt megölheted. Minden a te döntésed nem szólok bele. Az elővigyázatosokkal viszont jól kell bánni belőlük jó harcost, lehet faragni. A Culleneknek nagy az önuralmuk és rengeteg különleges képességük van. De harcolni nem tudnak. Ezért lesz könnyű a győzelem. – mondta. Victoria szavait hallva nem lesz nehéz küzdelem. A mi létszámunk minden nappal egyre több lesz. A hadsereg játszva legyőzi őket.

Victoria szavait közben elnyomta a sikítás. Éppen három vámpír átváltozóban volt mellettünk.

- Ezeket nem kellene bevinni a raktárépületbe? –kérdeztem.

- De igen vihetjük!- mondta.

- Most látszik, milyen jó vezetőt kap a seregünk!- mondta Victoria. Ez nekem hízelgett. A feladatomat már most teljesíteni akartam. Felkaptam a két embert. Nehéz volt hozzászokni ehhez a fizikai erősséghez. Bármit csináltam nem izzadtam le vagy nem fáradtam el. A két ember a karjaimban vergődött elég rossz látvány volt látni, hogy a testük belülről szétég és a szívük nem fog tovább dobogni.

/Victoria szemszöge/

Riley minden kérésemet teljesíti. Pont, mint amire számítottam. A vámpír létet is megkedvelte. Nem sokáig kellett győzködni, hogy amit csinál az jó dolog. A Cullenek elég erős ellenfelek lesznek neki, de meg kell bosszulni, amit tettek barátaimmal. Főként James-el. Remélem a sereg elég erős lesz, hogy feltartsa Cullenéket hogy hozzáférkőzhessek Bellához. Akkor Edward, ha nem hal meg biztosan fel fog keresni és lesz alkalmam őt is megölni. Ha pedig nem tudom megölni elég szenvedés lesz az élete Bella nélkül pont, mint nekem James nélkül. Riley és én miután becipeltük az átváltozókat, feleslegesen, ugyan de leültünk.

- Victoria mesélj nekem valamit a múltadról. Tudom, hogy egy vámpír örökéletű. Te mikor születtél?- kérdezgetett. A történetem elmesélhetem neki. Abból semmire se jön rá.

-1915-ben lettem vámpír. Egy James nevű vámpír változtatott át. Vele maradtam addig a pillanatig, míg a Cullenek meg nem ölték őt. Ezután egy Laurent nevű barátommal voltam együtt, de ő most másfelé kóborol. Nem engedem, hogy a Cullenek egy ujjal is hozzád érjenek. Még egy veszteséget nem birok ki.- mondtam. Látszott rajta hisz nekem. Nem lát át rajtam. Ez jó volt. Mert azt kihagytam, hogy James nem csak a barátom volt és a Cullenek azért ölték meg, mert Bellát akarta megölni. Egy hitvány kis ember élete többet jelentett nekik, mint az hogy egy vámpír életben maradjon. Közben Riley gondolataiba volt esve ezért nem szólt egy szót sem. Az átváltozóknak körülbelül csak néhány órájuk van a vámpír létig. Ekkor azonban a szolgálatomba állnak.

Remélem tetszett nektek! Puszi: Esme

Díjak!:D

Sziasztok! Ma nagy meglepi ért 2 blog díjat is kaptam!

Nagyon szépen köszönöm még egyszer Klaudy-ának ás Bells-nek!

:)

Bells:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte!
2. A logót ki kell tennem a blogomba!
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam!
4. Írni kell magadról 7 dolgot!
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak!
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

1.Nagyon szépen köszönöm Bellsnek hogy gondolt rám.

2.Kész! Kitéve.

3. www.teliholdtwilight.blogspot.com

4.

1.Nagyon szeretek olvasni. Főleg a Twilight Sagat.

2.Team Cullen, Riley, Volturi.

3. Nagyon szeretek kirándulni.

4.Nagy álmom külföldi egyetemre járni.

5.Szeretek barátnőimmel lenni. Ottalvós bulikat szervezni.

6.Szeretem a Twilight filmzenéit.

7.Szeretek táncolni, úszni.

5.

1.Crystal blogja: http://thehellcrystal.blogspot.com/

2.Lilimooo: http://vampires-ever.blogspot.com/

3.Musafan: http://twilightfanfic-ms.blogspot.com/

4.Kizzy: http://a-sziv-rejtett-titkai.blogspot.com/

5.Betty: http://sweetdreams-betty.blogspot.com/

6.Vivika95: http://a-sziv-rejtett-titkai.blogspot.com/

7.Klaudya: http://www.stories-of-the-volturi.blogspot.com/

(tudom te is küldtél nekem de megérdemled)

7. Mindjárt kész!

Klaudya:

Nagyon köszönöm Klaudya!

Itt csak annyi a dolgom, hogy tovább küldjem 6 embernek:

1.Motus és AliceCarror: http://hullocsillagsaga.blogspot.com/

2.Alice: http://holdfogyatkozas-alice.blogspot.com/

3.Kizzy és AliceCarror: http://fulladas.blogspot.com/

4.Ivi és Lana: http://volterraszulottebylanaandivi.blogspot.com/

5. Adree: http://moonlightlittleangel.blogspot.com/

6.Crystal: http://silver-fire.blogspot.com/

Mégegyszer köszönöm mindkettőtöknek!

Puszi. Esme

Friss

Sziasztok!

A hétvégére biztosan hozom a kövit már elkezdtem írni!

De még a mai nap elmegyek egy ottalvós buliba és holnap 10-ig ott leszek!

A buli biztos nagyon jó lesz de a friss valószínűleg csak vasárnap kerül fel vagy szombat este.

Elnézést a csúszásért!:(

De addig is itt egy aláírás Xavier Samuel-től!(a neten találtam)

Szerintetek igazi?

Puszi: Esme

5. fejezet: Eltűnések

5. fejezet: Átváltozások

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen későn hoztam a fejit! :( De azért jó olvasást hozzá! :)

/Victoria szemszöge/

Éppen egy sikátorban voltunk Riley-vel és néhány embert változtattunk át. Riley nagyon nehezen bírta. Nehéz volt neki ellenállni a vér illatának. Mikor ajkaimhoz ért a vér és a számban éreztem a vér ízét nekem is nehéz volt. De nem nagy baj, ha nem állom meg van elég alapanyagunk a hadsereghez. Ez az egész egy hónap múlva Riley feladata lesz, és két hónap alatt állandó létszámot kell neki létrehozni. Az újszülött vámpírokkal kapcsolatban minden döntés az övé lesz. Ki kell játszani a Cullenek erejét, és ebben segít nekem Riley. Ma éjszaka több mint 5 embert változtattam át. Riley feladata már ezeknek a kordában tartása. Az első hónapban még segítek neki, de a döntéseket ő fogja hozni. Nagy feladata lesz számomra.

/Clare szemszöge/

TERRORBAN TARTJÁK SEATTLE-T A GYILKOSSÁGOK

Ez kevesebb, mint egy évtizede mióta Seattle városa volt a vadászterülete a legtermékenyebb sorozat gyilkosnak, aki valaha is előfordult az Egyesült Államok történelmében. Gary Ridgway, a zöld folyói gyilkos, akit 48 nő meggyilkolásán találtak bűnösnek. És most Seattle-nek szembe kell néznie egy újabb rémisztő szörnnyel. A rendőrség nem nevezi egy újabb keletű sorozat gyilkos munkájának az emberöléseket és eltűnéseket. Nem még, legalábbis. Vonakodnak, hogy a mészárlást egy egyén vitte volna véghez. Ez a gyilkos-ha valóban egy személy. Egyedüli felelőssé tehetnék az elmúlt 3 hónap eltűnéseiért és 39 összekapcsolt gyilkosságért. Összehasonlítva Ridgway 48 embert ölt meg 21 éves szakasza alatt.

Ha a gyilkosságokat egy emberrel kapcsolják össze, akkor ő az amerikai történelem legveszedelmesebb gyilkosa.

A rendőrség azt is feltételezi, hogy banda tevékenységek is szerepet játszanak. Ez az elmélet támogatja az áldozatok számát, de úgy tűnik, nem minta alapján követik el őket. Jack a Rippertől egészen Ted Bundy-ig a sorozat gyilkosságokat csatolják egy hármas kombinációhoz kor, nem, faj. Ebben a bűnözési hullám áldozatai 15 éves kitüntetett diák Amanda Red egészen a 67 éves visszavonult postásig Omar Jenesig. Áldozatok közt 18 nő és 21 férfi van. Az áldozatok faji szempontból különbözőek: kaukázusi, afrikai, amerikaiak, spanyolok és ázsiaiak. A kiválasztás véletlenszerűnek tűnik.

Minden áldozat égett volt és csak fogminta alapján sikerült azonosítani őket. Valamit használt a gyorsításhoz, benzint vagy alkoholt, de nincsenek nyomok erre utalóan még. A testeket nem rejtették el mindet gondatlanul kísérlet nélkül otthagyták.

Borzalmasabb hogy az áldozatok maradványai mutatják a brutális erőszak bizonyítékait-a csontok összekuszálva, eltörve, amit a bírósági orvos szakértők hiszik azelőtt történt, ami rámutat a sorozatosságra minden bizonyítékmentes kivéve a nyomokat.

Nincs újlenyomat, gumiabroncs nyom, hajszál. Nem voltak az el tünésekben gyanús észlelések. Ott vannak az el tünések maguk-az áldozatok egyikét se nézték könnyű célpontnak. Egyikük se szökevény vagy hajléktalan, akik könnyen eltűnnek, és nem hiányoznak senkinek. Az áldozatok eltűntek otthonaikból, négyemeletes lakásból, egészség klubból és esküvői fogadásról. Talán a leg meghökkentőbb: A 30 éves amatőr bokszoló Robert Walsh aki moziba ment a randiján a filmkezdés után a nő szembesült, hogy Rob már nincs mellette. A testét mindössze 3 óra múlva megtalálták. A tűzoltókat hívták az égő szemét színhelyére Drumpster-be 20 mérföldre onnan. Egy másik példa a gyilkosságokra: minden áldozat éjjel tűnt el.

És a legakasztóbb példa? Gyorsulás. Az emberölések közül 6 az első hónapban majd 11 a második hónapban történt. Egyedül az utolsó 10 napban 22 gyilkosság történt. A rendőrség nem került közelebb az első test megvizsgálása után se a felelős társasághoz. A bizonyítékok ellentmondóak, a darabok elborzasztóak. Egy gonosz banda vagy egy vadul élénk sorozatgyilkos?

Vagy valami más, amire még a rendőrség nem gondolt még?

Csak egy következtetés vitathatatlan: Valami visszataszító cserkészi be Seattle-t.

Ahogy az újságot fogtam kezeim elkezdtek remegni, könnyeim akaratlanul is záporoztak. Olyan volt mintha hasba szúrtak volna és utána egy hatalmas űrt hagytak volna a helyén. Riley már majdnem egy hete eltűnt. Az esély hogy megtaláljam a rendőrséggel szinte lehetetlen volt. De a reményt nem adtam fel. A holttesteket sajnos nem tudták azonosítani. Riley hol van? Mi történhetett vele? George és barátai látták utoljára. Sajnos a kudarc hogy már 3 napja nem találjuk megemésztett. Azóta aludni sem tudtam. Ekkor kopogtak az ajtón. Megpróbáltam rendbe szedni magam rendezni a vonásaimat. Charlie a forksi rendőrfőnök és a helyettese Mark volt.

- Jó napot Clare! –köszönt Charlie és Mark.

- Sziasztok! Mi lenne, ha tegeződnénk? –mondtam. Megpróbáltam kedves lenni, de túl szomorú voltam, hogy kedves legyek az emberekkel.

- Persze nyugodtan. –mondta Charlie. Megpróbáltam mosolyogni, de persze kísérletem kudarcba fulladt.

- Jöjjenek beljebb!- mondtam. Leültünk a székre. Charlie nagyot sóhajtott.

- Sajnálom Clare de nem találtunk semmi nyomot a fiáról. Egyelőre minden erőnkkel keressük, de elég kevés embert találunk meg az eltűntek közül. Azt sem mindet élve. Nagyon sajnálom. Továbbra is minden erőnkkel keressük a fiát. Most megyünk vissza a rendőrőrsre és megpróbáljuk minél több helyre kitenni a plakátokat. – mondta Charlie.

Ekkor felálltak mindketten és kikísértem őket.

Viszontlátásra!- mondtam.

Ekkor becsuktam az ajtót. Neki dőltem és könnyeim megint záporozni kezdtek. A veszteség hogy fiamat lehet, soha többé nem látom. Mintha hasba szúrtak volna és azután egy hatalmas űr keletkezett. Az űr egyre mélyebb lett idő közben. Zokogásomat nem tudtam abba hagyni. Ilyen már történt velem, amikor férjemet veszettem el. Ekkor az a szomorúság is rám tört. De fiam segítségével kihevertem. De most egyedül maradtam.

Sajnálom ez most elég szomorúra sikerült. A szavazásban Clare szemszöge is kapott néhány szavazatot ezért lett ez most az ő fejezete. Remélem nem baj hogy változtatom a szemszögeket.

Puszi: Esme

4. fejezet: Egy új élet kezdete

4. fejezet: Egy új élet kezdete

Sziasztok! Itt az új feji! Remélem, tetszik! Puszi: Esme

Már csak a fájdalmat éreztem minden porcikámban. Semmi másra nem tudtam koncentrálni. Csak ordítani és nem foglalkozni a külvilággal. Úgy éreztem mintha vittek volna, mintha két kézen feküdnék. De nem lehettem semmiben sem biztos. Nem tudtam mást csak meg-megvonaglottam. Úgy éreztem mintha valaki letett volna egy kanapéra. Azt hittem ezzel megszűnik a szenvedés. De nem. Nagyot tévedtem ezzel kapcsolatban. A lángolás elképesztő volt. Testem harcolt a fájdalom ellen, de mindig elnyelt a sötétség. A valóságban azt is tudtam mi az oka a kínszenvedésnek, de nem emlékeztem miért. Hirtelen eszembe jutott az oka: Victoria a vörös nő harapott meg. Átváltoztatott vámpírhadseregéhez. Emlékeztem, hogy átölelt előtte, de én tiltakoztam ellene, de ő nem foglalkozott velem. Könyörtelenül átváltoztatott. Ekkor belém hasított a fájdalom. Éreztem, hogy testem kifacsarodik és ráng pedig a fájdalomtól mozdulni sem bírtam.

-Öljenek meg!- gondoltam magamban. A fájdalom miatt ordítottam rángtam. Azt akartam szűnjön meg a szenvedés bármilyen módon.

2 nap múlva:

A fájdalom kezdett távozni a lábamból és két karomból, de a többi helyen továbbra is elviselhetetlen volt. Mióta lehetek már ilyen állapotban? Clare hogy van? És a többiek? A barátaim? Közben a fájdalom húzódott vissza a szívem felé. Az még dobogott, de egyre gyorsabb tempóban. Verdesett. Ezek az utolsó dobbanásai. Ekkor a lángolás már csak a szívemnél volt és egy nagyot dobbant mire testem elkezdett felfelé húzódni aztán nagy csattanással visszaestem a kanapéra. Kinyitottam a szemem velem szemben állt Victoria. Már várta, hogy mikor ébredek fel. De valahogy új voltam kemény és hideg. Mindent láttam minden porszemet a szoba túloldalán lévő kicsi bogarakat is. Elég furcsa helyre hozott Victoria egy régi raktárépület lehetett berendezve egy ággyal és egy fotellel.

- Szia Riley! Már vártam mikor ébredsz fel. Túl nagy zajt csaptál a kiáltásaiddal, de nem baj, hiszen te leszel az én kedvenc vámpírhadsereg vezetőm. – mondta kedvesen. Ez hízelgett akkor is, ha nem tudtam mi lesz a feladatom. Hogy én eddig miért féltem tőle? Mondjuk nagyon megkínzott az átváltoztatással, de pillanatok alatt az ujja köré csavart. De kiváltságos lettem legalább. Mivel jár a vámpírság vajon? A szomjúságot már éreztem. De mit tehetek ellene?

- Victoria, ez mivel jár nekem? –kérdeztem kissé félve. De még fekve. Odajött mellém és leguggolt a kanapé mellé. Feje az egyémtől pár centire volt. Éreztem finom illatát.

- Riley, neked csak a szomjúsággal kell megküzdened egyelőre semmi mással. Utána pedig megbeszéljük a többit. Te leszel az egész vámpírsereg vezetője. Bízom benned. Szerintem te meg tudod csinálni. Ekkor elmosolyodtam. Ő még közelebb hajolt hozzám. Ajkunk éppen összeért. Óvatosan megcsókolt és én viszonoztam. Ajkunk egymásba fonódott és ez örömmel öltött el engem. A csókunknak vége szakadt ekkor egymás szemébe néztünk egy darabig.

- Ideje vadászni!- mondta kis idő múlva mikor észrevette szomjúságom. Én felálltam. Lassan akartam, de mozdulatom nagyon gyors lett. Furcsálltam, de Victoria elmosolyodott. Elkezdtünk Seattle szélén szaladni, de olyan gyorsan hogy emberi szem nem láthatott. Alkonyodott. Victoria megtanított, hogy mire lehet vadászni és mire nem. Söpredékre kell vadászni így kevésbé feltűnő a vámpírok létezése és az eltűnések. Egy sikátorba három csöves turkált a szemetesben. Victoria rávetette magát az egyikre és én pedig a másikra. Victoria átengedte nekem a következő csövest, mert azt mondta ő már vadászott tegnap. Szomjúságom csillapodott. Már nem volt száraz a torkom. Ezután visszamentünk a raktárba és elkezdtünk beszélgetni.

- Riley én bízom benned! A következő két hónapban létrehozott vámpírokat fogod te kordában tartani. Azért mert a vadászterületünket el akarják foglalni a barna szemű vámpírok. Cullenek. – a nevüket úgy mondta mintha valami szitokszó lenne szinte köpte. Én elhittem neki. Hiszen emberek között is van háború és területfoglalás.

- Elhiszem Victoria és mindenben segíteni foglak, hogy együtt nekünk lesz a legnagyobb vadászterületünk a világon.- mondtam. És ő pedig megint megcsókolt. Nekem nem volt ellenemre.

Victoria szemszöge:

Riley visszacsókolt. Nem hittem, hogy ilyen könnyen elhisz nekem mindent. De szerencsém volt. Jó hogy ilyen fiút változtattam át olyan őszinte, de hát szükségem egy bábra, aki azt teszi, amit mondok neki. Csókunk abba maradt. Riley kezdett nyugtalankodni. Mi lesz ha meggondolja magát? De én nem hagyom.

- Victoria és mikor kezdődik a feladatom?- kérdezte Riley.

- Már ma éjszaka.

Komikat szeretnék! Puszi: Esme