12.fejezet 1/2

Sziasztok! Hogy egy kicsit húzzam az időt itt egy teljes Victoria szemszög! De itt sok minden ki fog derülni! Puxeee: Esme

(Ja és bocs hogy fél feji de nem volt időm és energiám. Reméelm este be tudom fejezni de már nagyon sajnálom hogy váratlakm itt benneteket. Ezért most olvassastok és komizzatok! )

/Victoria szemszöge/

Riley még csak nem is sejti mi lesz az édesanyjával. Az autója váratlan módon felmondja a szolgálatot és nem fog a fék sem az autón. Ha szerencsém van, rögtön meghal és Riley meg sem kérdezi, hogy hogy van az anyja. Remélem nem szokta senkinek sem kölcsönadni a kocsiját. A gondolkodásom két ember állította meg. Gondolom eladólány volt egy kuncsaftjával. Egyre közelebb jöttek hozzám. Már egy ember is meg hallotta volna beszélgetésüket. Amikor mellém értek piros köd vett körbe. Nem tudtam ellene mit csinálni és persze nem is akartam tenni ellene. A lány nyakát vettem célba és amint elindultam felé már esélye se volt a menekülésre. Amikor a lány vére ajkamhoz ért nem tudtam abbahagyni. Amikor a lány teste teljesen „vérmentes” lett a férfin volt a sor. A sikításaival felverte az utcát. De nem sokáig. Amikor a fogaimmal átharaptam a nyakát éreztem, hogy a forró vér áramlik az ereiben és onnan asz én testembe. Ez nagyon jól esett. Miután végeztem vele. Testét a tengerszorosba dobtam, hogy nem találják meg őket az emberek. Nem mintha ők hiányoznának valakinek. Riley vajon tudja már mi lett az édesanyjával? Hogy váratlan meghibásodás miatt nem ura az autójának? Remélem nem is kérdezget felőle és nem tartja a kapcsolatot az emberekkel. Túl okos és figyelmes velük. Nagyon jó embert találtam erre a feladatra csak nehogy túl okos legyen. Amikor még két ember illata csapott meg akkor gondoltam rá, hogy ideje lenne átváltoztatni valakit az emberek közül. Két lány jött felém. Nagyon nehéz lesz megállnom azt, hogy rájuk ne vessem magam rögtön. Az egyik lány eléggé fiatal és kistermetű volt, de már most nem akartam változtatni az eredeti terven. Mikor teljesen közel értek hozzám váratlanul eléjük álltam:

- Üdv a vámpírok világában! Bízom benne, hogy túlélitek.- mondtam. Arcuk értetlenséget tükrözött. Ekkor rájuk vetettem magam.

Komikat, akinek van kedve és szereti a törit! :)